Archívum | február, 2012
29 feb
P. Boros Fortunát (1895-1953)
Kiváló történész, szerkeszto, a ferences könyvkiadás igazgatója. 1942-48-ig az erdélyi ferences tartomány fonöke. 1951-ben Brassóból elhurcolták kényszermunkára a Duna-csatornához. Betegen a Capu1 Midiai börtönben 1953. márc. 16-án lapáttal agyonverték. Sírja ismeretlen helyen van.

P. Écsy János (1919-1982)
Szintén az erdélyi rendtartomány tagja. Eloször 1951-ben hurcolták el, majd 1961-ben internálták. 1964-ben szabadult. 1970-tol a csiksomlyói rendház fonöke volt. 1982. ápr. 12-én gépkocsival ment káplánjával, Anaklét atyával Gyulafehérvárra. Visszautaztában a medgyesi ún. halálkanyarban egy autó szabálytalan elozéssel beléjük rohant. Écsy atya szörnyethalt, a többiek is súlyosan sebesültek. Nem baleset, hanem a Szekuritaté által megrendezett gyilkosság áldozata lett. Sírja Csíksomlyón van.

Szent János püspök

János Palesztinából származott. 18 éves korában megkeresztelkedett és szerzetessé lett. Kitűnt a böjtölésben. Erényes életéért Damaszkusz érsekévé választották. Rövid idő múlva úgy ítélte meg, hogy érseki teendőit nem tudja összeegyeztetni a szerzetesi élettel. Ezért titokban elhagyta Damaszkuszt és Barszonofiosz néven, mint egyszerű zarándok a Nitria hegyére ment. Ott egy kolostorba lépve buzgón szolgálta a közösség tagjait. Később mégis felismerték, amiért Egyiptomba menekült. Elhunyt az V. század II. felében, több lelkileg hasznos iratot hagyva maga után.

Szent Kasszián atya

Kasszián atya Rómából származott. Kora fiatalságában kimutatta vonzódását a Szentírás könyvei iránt. Éles elméje lévén, először filozófiát, asztronómiát tanult és utána fordult a Szentírás felé. Tisztaságát testben és lélekben őrizte. Elhagyván hazáját Aranyszájú Szent Jánost kereste fel Konstantinápolyban, akitől új ismereteket sajátított el. Mint szerzetes, Betlehemben, Thébában és Nitriában élt. Aranyszájú Szent János diakónussá szentelte. Ezután Rómába ment. Ott áldozópappá szentelték, ami után eltávozott Marseillesbe. Ott két kolostort, egy férfit és nőit alapított. Kasszián atya néhány oktatóbeszédet is írt, olyan tartalommal, hogy mindenki, aki kézbe veszi, lelki hasznot merít belőle. Írt még Nesztor tévtanító ellen is Isten Fiának megtestesüléséről és az Istenszülő tiszteletére. Hosszú időt élvén könyveivel sok hasznot hajtott szerzeteseinek. Meghalt 435. július 23-án.

Szent Theoktériszt vértanú

Szentünk a Prussza melletti pelikitszki kolostor elöljárója volt. A VIII. században Konstantinosz Kopronimosz uralkodása (741-75) alatt szenvedett a szentképek tisztelete miatt. Orrát és kezeit gyantával égették. Új Szent István vértanúszenvedéseinek volt társa.

Reklámok

Hét új szenttel gazdagodik az egyház

16 feb
Február 18-án, szombaton délelőtt fél 11-től XVI. Benedek pápa konzisztóriumot tart, amelyen 22 új bíboros kreálására kerül sor, és 7 boldog szenttéavatása ügyében döntenek a Szent Péter-bazilikában.
Egy olasz és egy francia pap, egy német és egy spanyol szerzetesnővér, és három laikus keresztény neve szerepel a szenttéavatásra várók sorában:

Pedro Calungsod (1654-1672), fülöp-szigeteki laikus misszionárius és hitoktató, akit II. János Pál avatott boldoggá 2000-ben. A Mariana-szigetek közé tartozó Guam szigetén szenvedett vértanúhalált.

Kateri Tekakwitha (1656-1680), észak-amerikai indián nő volt, aki keresztény lett, megkeresztelkedése után három évvel halt meg. 1980-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa. Kahnawakéban (Montreal közelében) van eltemetve, ezen a vidéken különös tisztelet övezi.

Jacques Berthieu (1838-1896), francia jezsuita pap, Madagaszkárban halt vértanúhalált. 1965-ben, a II. Vatikáni Zsinat idején avatta boldoggá VI. Pál pápa.

Maria Anna Cope (1838-1918), harmadrendi ferences szerzetes. Barbara Kobb néven született Németországban, majd amikor szülei az Egyesült Államokba emigráltak, nevet változtattak. Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii állam Molokai szigetén életét a leprások ápolásának szentelte, itt is halt meg. XVI. Benedek avatta boldoggá 2005-ban. 

Giovanni Battista Piamarta (1841-1913), olasz pap, a Názáreti Szent Család Kongregáció alapítója. 1997-ben avatta boldoggá II. János Pál.

Maria del Monte Carmelo (1848-1911), spanyol szerzetesnővér (eredeti nevén Maria Carmela Sallés y Barangueras). A Szeplőtelen Fogantatás Missziós Tanítónővérei rend alapítója, II. János Pál pápa avatta boldoggá 1998-ban.

Anna Schäffer (1882-1925), bajor laikus keresztény, 1999-ban avatta boldoggá II. János Pál.

Magyar Kurír