Archívum | december, 2012

Endrédy Vendel

29 dec
Bizonyára sokaknak tartozik legkellemetlenebb fiatalkori emlékei közé a középiskolai matematikaóra, Endrédy Vendel diákjai azonban ezt nem mondhatták el magukról. A vértanú zirci apát – bárhová is állította az élet – feladatát a legnagyobb odaadással végezte. Akár tanárként a Szent Imre Gimnáziumban, akár apátként a második világháború és az azt követő meghurcoltatások idején, majd a börtönben és internálva. Hosszú élete során ahány emberrel találkozott, mindenkihez ugyanolyan szeretettel fordult. Tanítványai között soha nem tett különbséget, rosszakaróinak és kínzóinak pedig megbocsátott.
Endrédy Vendel Hadarits Kálmán néven született a Sopron megyei Fertőendréden 1895. január 19-én. Szülei horvát származású kisbirtokosok voltak. Középiskolai tanulmányait a soproni bencések gimnáziumában kezdte, majd papi hivatást érezvén a gimnázium felső tagozatát már úgy fejezte be Győrben, mint az egyházmegye kisszeminaristája, azaz gimnazista kispapja. Kitűnő tanuló volt, különösen a matematikát szerette. Szabadidejében szívesen foglalkozott példák megoldásával, sőt, versenyeken is indult, ahol mindig eredményesen szerepelt. Kivételes képességeinek köszönhetően elöljárói érettségi után rögtön Budapestre, a Központi Szemináriumba küldték, hogy egyetemi szinten sajátítsa el a teológiát. Természettudományos érdeklődése azonban arra sarkallta, hogy ne csak, mint lelkipásztor működjön, hanem tanár legyen, a tudományok művelése által vezesse Istenhez az embereket. A ciszterci rendbe jelentkezett novíciusnak, ami ekkor több gimnáziumot tartott fenn Magyarországon. Beöltözése 1917. augusztus 14-én történt Zircen, rendi névként a Vendelt kapta. A novíciusév letelte után Budapesten tanult a ciszterci rend főiskoláján, közben matematikát és fizikát hallgatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Pappá 1919. december 28-án szentelte Rott Nándor veszprémi püspök a zirci apátsági templomban.
1921-ben tett ünnepélyes szerzetesi fogadalmát követően a budai Szent Imre Főgimnázium tanára lett, diákjai rajongó szeretettel vették körül. Élményszerű tanórái megszerettették a gimnazistákkal az olykor nehéz matematikát és fizikát. A gyengébb képességű tanulókat sosem alázta meg, hanem biztatta, a rendetlenkedőket pedig szellemes tréfákkal fegyelmezte. 1938-ban a gimnázium igazgatója lett, de ezt a tisztséget nem sokáig viselhette, mert a rendi káptalan Werner Adolf halála után Endrédy Vendelt választotta zirci apátnak. Bár nehezen vett búcsút szeretett tanítványaitól, nagy lelkesedéssel vetette bele magát új munkájába.
Endrédy Vendel az Emericana commendátora (1943. november)
1942-ben 800 éves jubileumát ünnepelte a ciszterci rend, melyről megemlékeztek szerte az országban. Az ünneplésre azonban rányomta bélyegét a II. világháború. A frontvonal 1944 őszén érkezett Zirc határába. A zűrzavaros helyzetben egyetlen biztos pont az apátság épülete volt, mely nyitva állt minden kiszolgáltatott számára. A háború elvonultával a szenvedések még nem értek véget. Már az iskolák 1948-as államosítása súlyos csapás volt a ciszterci rend számára, 1950-ben pedig sok más szerzetesrend mellett a ciszterciek magyarországi működését is betiltották. Endrédy Vendel nemkívánatos személy lett a pártállam számára, 1950. október 29-én letartóztatták, majd nyolc hónapnyi embertelen kínzás után a Grősz-per egyik vádlottjaként 14 év börtönbüntetésre ítélték. Hat évet töltött magánzárkában, s bár a börtönélet megtörte egészségét, szenvedéseit határtalan nyugalommal és optimizmussal tűrte. A fogvatartottak listájában, mint titkos rab, név nélkül, csak 475-D-975 számon szerepelt, csupán véletlen szerencsének köszönhette, hogy 1956-ban a forradalmárok megtalálták és kiszabadították.
Endrédy Vendel szabadságának csak néhány hónapig örülhetett. 1957 márciusában újra bebörtönözték, de súlyos betegsége miatt büntetését internálásra „enyhítették”. Élete utolsó évtizedeit Pannonhalmán, az idős szerzetesek gondozóotthonában töltötte. Társai csodálták azt az emberfeletti türelmet és derűlátást, ami még ennyi szenvedés után is áradt lényéből.

„Minden szemét, ringy-rongy ember is lehet fény, örökfény, ha egyszer rásüt Isten napja, és felszabadítja gonoszsága borzalmas terheitől. – írta visszatekintve. – Ezért nem tudok én haragudni senkire megbántóim, kínzóim közül, senki gonosz emberre. Szeretek értük úgy imádkozni szívből, igazán, hogy megtérjenek, jó emberek legyenek.”

1981. december 29-én hunyt el, a zirci apátsági templom Szent Bernát oltára alatt nyugszik. Boldoggá avatását 2012-ben indították meg, szintén ebben az évben jelent meg a Szent Imre Gimnázium gondozásában Badál Ede Álmos rendtörténész monográfiája a vértanú zirci apátról.
BJZS

Reklámok

Folytatják Hám János egykor félbemaradt szenttéavatási perét

28 dec
Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök 2012. november 19-én elrendelte Isten Szolgája Hám János püspök szentté avatási ügyének folytatását.

December 16-án az egyházmegye minden templomában fel is olvasták a határozatot, miszerint a hívek körében nagy tiszteletnek örvendő Hám János püspök szentté avatási eljárásának egyházmegyei szakaszát újraindítják és lefolytatják. Ugyanebben a dokumentumban említést nyertek a különböző feladatkörök ellátásáért felelős személyek is.
 Az egyházmegye hívei már évek óta imádkoznak a püspök mihamarabbi boldoggá avatásáért, de minden év május 25-én, Hám János püspöki kinevezésének évfordulóján, az egyházmegye papsága, a főpásztorral együtt szentmisét is bemutat a szatmárnémeti székesegyházban e célért. Egy másik fontos dátum ilyen szempontból december 30., amikor haláláról emlékezik meg a szatmári egyházmegye. Idén még különlegesebb lesz ez az alkalom, hiszen százötvenöt évvel a halála után, Hám János földi maradványai felkerülnek a kriptából a székesegyház templomterébe. Erre a Szenttévatási Kongregáció 2011. március 9-i engedélye ad lehetőséget. Az új nyughely megszentelését, a 30-án, tizenegy órától kezdődő szentmise végén Schönberger Jenő püspök végzi el.
Hám János boldoggá avatását még Meszlényi Gyula megyéspüspök kezdeményezte, a per 1896. november 11-én kezdődött Szatmáron. Az egyházmegyei bíróság munkájának befejezése után az ügyben kinevezett promotor, Joannis Baptista Lugari 1898. július 5-én adta át az ügyiratcsomót a Vatikáni Kongregációnak. A Kongregáció prefektusa, Mazzella bíboros által aláírt Dekrétum elfogadta és érvényesnek minősítette az ügyiratcsomót és hozzájárult az eljárás folytatásához: „Nihil obstare quominus ad ulteriora procedi possit.”
1904-ben elkészült a Pozíció. Ugyanebben az évben meghalt az egyházmegye püspöke, kinevezett utóda hamarosan megbetegedett, majd lemondott. Az őt követő Boromisza Tibor püspök kinevezte az ügy promotorát, de az első világháború éveiben, majd az ezt követően kialakult helyzetben – a szatmári egyházmegye területe négy ország közigazgatási fennhatósága alá került – sokáig nem tudtak a boldoggá avatás ügyével foglalkozni.
Fiedler István 1933-ban Rómában az ad limina látogatáson személyesen, élőszóban előterjesztett kérelmében kérte XI. Piusz pápa támogatását az ügy előbbre vitelében. A Szentatya ekkor Dolci Maria Angelo bíborost ajánlotta az ügyben intézkedő Ponens kardinálisul. A következő évben, 1934-ben Fiedler István megyéspüspök megbízásából Scheffler János, a szatmári – nagyváradi teológia tanára Rómába utazott és tudakozódott az ügy állapotáról. Az európai helyzet folytán, beleértve az 1930-as évek végének a szatmári-nagyváradi egyházmegyét is érintő romániai eseményeit – papok bebörtönzése, kiutasítása az országból, a megyéspüspök lemondatása –, és 1939-től a második világháború kitörése kapcsán is, a boldoggá avatás ügyintézése pihent. A II. világháború idején és utána, 1945-1990 közötti Romániában, a kommunista diktatúra idején nem lehetett boldoggá avatási üggyel foglalkozni.
Az országban 1989 után végbement változások folyamán helyreállított egyházmegyék püspökei, így a szatmári egyházmegye 1990-ben kinevezett püspöke, Reizer Pál is, elsősorban a kommunista diktatúra idején vértanúként meghalt püspökök boldoggá avatási ügyének elindítására összpontosított. Így indította el az azóta (2011-ben) boldoggá avatott Scheffler János vértanú püspök ügyét. Ezzel párhuzamosan azonban napirendre került Isten Szolgája, Hám János ügye is, amelynek most egyházmegyei szakaszát újraindítják és lefolytatják.
A földi maradványok Székesegyházban való elhelyezésével még inkább a hívek figyelmébe kerül a püspök, akinek koporsóját nap mint nap felkereshetik, szentmisék alkalmával is láthatják majd.

Szatmárnémeti Egyházmegye/Magyar Kurír

2013-ban boldoggá avatják VI. Pál pápát?

18 dec
A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja elismerte, hogy VI. Pál pápa hősies fokon gyakorolta az erényeket – s ez döntő lépést jelent boldoggá avatása útján.
A Catholic World News (CWN) híradása szerint a kongregáció december 10-én tartott ülésén egyhangúlag jutott arra a következtetésre, hogy a néhai pápa, VI. Pál valóban „hősies fokon gyakorolta az erényeket”.
XVI. Benedek december 20-án fogadja Angelo Amato bíborost, a kongregáció prefektusát, aki jóváhagyásra a Szentatya elé terjeszti a dekrétumot. Amennyiben Benedek pápa aláírja a határozatot – aki ezt minden bizonnyal megteszi –, VI. Pál a tiszteletreméltó címet kapja, és már csak egy lépés hiányzik boldoggáavatásához. Ehhez még meg kell vizsgálni egy csodát, amely közbenjárására történt.
VI. Pál pápa boldoggáavatási ügyének posztulátora már értesült egy csodás esetről: egy kaliforniai magzat megmagyarázhatatlan gyógyulásáról van szó. Anyja annak ellenére döntött a magzat kihordása mellett, hogy az orvosok abortuszt javasoltak, menthetetlennek ítélve a születendő gyermeket. A ma 15 éves ifjú anyja akkor VI. Pál pápa közbenjárását kérte imájában.
A csoda bizonyítását követően VI. Pál pápát 2013 vége előtt boldoggá avathatják. A jövő esztendő kerek évforduló lesz, minthogy VI. Pál pápát 50 évvel ezelőtt választották pápává. Ő vitte sikerre a XXIII. János által összehívott és 50 évvel ezelőtt kezdődött II. Vatikáni Zsinatot, új korszakot nyitva a Katolikus Egyház életében – fogalmaz az MTI.

Magyar Kurír

Kaszap István halálának 77. évfordulójára emlékeztek Székesfehérváron

17 dec
A székesfehérvári Prohászka templomban – a kedvezőtlen időjárás és a közelgő karácsonyi ünnep ellenére is – december 17-én sokan érkeztek hívek a fehérvári plébániákról, az egyházmegye területéről, Budapestről és más városokból, hogy tiszteletüket fejezzék ki Kaszap István iránt halálának évfordulóján.
A templom plébánosa, Tóth Tamás köszöntőjében hangsúlyozta: alig egy héttel karácsony előtt gondoljunk arra, hogy Isten vár ránk, meghív magához minket, hogy találkozzunk vele. A 77 éve elhunyt Kaszap Istvánról elmondta: ő már a Mennyei Atya terített asztalánál ül, ott találkozik vele. A plébános a szentmise elején arra kérte a megyéspüspököt, hogy mint az Atya, hívja meg a megjelent híveket az Eucharisztia asztalához, hogy Krisztussal találkozzanak.

Évről-évre felkerekednek zarándokok, nem törődve a karácsony adta sürgős feladatokkal, hogy Kaszap István ünnepét e falak között tiszteljék, ahol maradványai nyugszanak – emelte ki beszédében Spányi Antal püspök. A szeretetnek és a bizalomnak a csodája, hogy ennyi évtizeden át megmaradt a kötődés a személyéhez. Amikor halálának évfordulóján összejövünk, mindig adventet ünnepeljük, azt az időszakot, amikor Isten keresi az embert, és az ember keresi az Istent. Igaz, ennek a keresésnek nincs időkorlátja, mégis a liturgikus évben ez az időszak az, amikor mélyebben át akarjuk élni az Istennel való találkozást, amikor számba kell vennünk, hányféle módon akarta már Isten megérinteni szívünket, lelkünket – mondta a püspök.

Az eszményeitől megfosztott, erkölcseiben megtépázott emberhez Isten sokszor, sokféleképpen szólt a történelem során. Ma talán a családban, egy rokoni példán, vagy éppen egy szeretve szolgáló papnak a tanúságtétele által szólal meg. Kaszap István olyan hitvalló volt, akiben Isten otthonra talált, a Mindenhatóval járta élete útját. Amikor testileg, lelkileg gyötrődött és megérezte a halál közeledtét, azt nem kudarcként élte meg, hanem beteljesülésként. Megérezte Isten közelségét, akinek készséggel adta oda magát teljesen, mindenestől – emlékezett a hitvallóra a megyéspüspök.

A szentmise végén a résztvevők a püspök és a papság vezetésével Kaszap István sírjához vonultak, hogy imádkozzanak közbenjárásáért és mielőbbi boldoggáavatásáért. A Székesfehérvár díszpolgáráról való megemlékezésen a város vezetői közül is többen részt vettek.

További képek az egyházmegye honlapján találhatóak.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

A vértanúságot szenvedett Brenner Jánosra emlékeztek Szombathelyen

15 dec
Brenner János rábakethelyi káplán mielőbbi boldoggáavatásáért imádkoztak december 15-én, püspöki szentmise keretében az egyházmegye papjai, tisztelői, a róla elnevezett általános iskola diákjai a szalézi Szent Qvirin-templomban Szombathelyen – tájékoztat az MTI.
Veres András szombathelyi megyéspüspök szentbeszédében így fogalmazott: Brenner János rendkívül jó, a prófétákéhoz hasonló jellemvonásokkal rendelkező pap volt, hívei körében sokan szerették, szavai nagy hatással voltak a fiatalokra, ezért a kommunista hatalom mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítsék, üldözték végül pedig meg is ölték.
Évek óta tart és biztatóan halad előre Brenner János boldoggáavatási eljárása Rómában, ahol a közelmúltban személyesen egyeztetett az eljárást irányító bíborossal – ismertette Veres András püspök. Hozzátette: döntés még nem született, a pontos dátum még nem ismert, de remény van arra, hogy nem sok idő múlva megünnepelhetjük boldoggáavatását.
A szombathelyi Brenner János Általános Iskola diákjait, akik teljes létszámmal részt vettek a névadójuk tiszteletére tartott szentmisén, a főpásztor arra buzdította, hogy szívleljék meg XVI. Benedek pápa a hit évében megfogalmazott kérését: legyenek bátrak hitük megvallásában. „Jól viselkedni, egymáshoz és minden emberhez szeretettel fordulni, másokon önzetlenül segíteni hitünk bátor megvallása” – hangsúlyozta a szombathelyi megyéspüspök.
Brenner János 1957. december 15-én éjszaka ölték meg, a mai Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethelyen. A fiatal káplán meggyilkolásával a papokat akarta megfélemlíteni a kommunista rendszer, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat a templomok falai közé akarták szorítani.
A vértanúhalált szenvedett fiatal papról évtizedeken át hallgatni kellett, de hívei minden évben gyertyát gyújtottak, virágokat helyeztek el meggyilkolásának helyén; a rendszerváltás után kápolnát emeltek tiszteletére. Brenner Jánost abban a szalézi templomban helyezték örök nyugalomra, ahol most szentmisében emlékeztek rá és boldoggáavatásáért imádkoztak – szerepel az MTI híranyagában.

Magyar Kurír